Hát ennyi. Minden csoda két-, max három hétig tart :((((
Bedobtunk egy 3 centi vastag steak-et, hazajöttünk, összepakoltunk, és most vár ránk egy hatalmas, 3 órás alvás, aztán irány a freeway, aztán L.A.->Dállász-->Zúrik-->Sztálinváros
A gépen lesz még időm írni bőven (Dallas-Zurich: 10,5 óra), úgyhogy megírom, ami kimaradt. Ízelítőül:
- Dávid, aki velünk lakott 1 héten keresztül, és egy szó sem esett róla :) és az ő Subaruja, amivel 13mp alatt értük el a kétszázat forgalomban, hegynek föl :)
- A hihetetlen mennyiségű rettentő jó kaja leírása (amerikai, mexikói, stb.)
- A katona, akivel a buliban találkoztunk, és James Bond volt a neve (komoly)
- A San Diego támaszpont, a világ legnagyobb katonai támaszpontja
- A maradék fotók (elég sok)
- most nem jut eszembe a többi, álmos vagyok
Minden jót, köszönjök megtisztelő figyelmüket, egyszer még érdemes lesz idelátogatni (mármint nekünk Szániba, nektek meg a blogra).
Na joccakát
2008. június 28., szombat
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Csodaország jaj de messze
méééégisitva naszívüünkbe'...
Megjegyzés küldése